Film, amely megrendítő hatással volt rám a hatvanas évek végén. Leegyszerűsítve: a film bemutatja a manipulálást művészi fokon. Röviden: egy rossz fiúból először egy jó fiú lesz, lásd alant a két részletet, majd a végén a villámgyors bukást jeleníti meg egy díjátadáson, ahol a főszereplő, kezében az éppen kapott szoborral a következőket mondja:
-- I'm nothing. This is me. Nothing. And you. This is you. I hate you, I hate you, I hate you.
A manipulálás folyamatát nem mutatom be. Mindenki ismeri, aki ezen a világon él, bár oly direkten, mint ebben a filmben, nem tűnik annyira nyilvánvalónak.
Mindennapok és a múlt. Bennem így keverednek. Én már megszoktam. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése