Nehéz gyermekkoromat (8-10 éves) mi sem bizonyítja jobban :-), mint az, hogy esténként le kellett ülnöm a kis sámlira, magam elé kelletett tennem a család cipőit és a cipős dobozt, ami a tisztítószereket tartalmazta és önként, sőt, dalolva neki állhattam tisztítani a cipőket. Én úgy emlékszem, ezzel:
De most nézegetve a góglét, azt látom, hogy inkább ez lehetett,
mivel a Csillagot későbbre datálják. Bár az is lehet, hogy csak onnantról van nekiek (azaz 70-ből), cipőkrémjük. :-)
A dalolás viszont valóban igaz volt. Persze, hogy mitet is énekeltünk, mert nem egyedül voltam a konyhában, arra nem emlékszem. Viszont a cipőtisztítás műveleteit ma is az ujjaimban érzem. Ujjamra tekertem a rongyot, illetve előtte nagy nehézségek árán kinyitottam a dobozt, bekrémeztem az ujjamat a ronggyal, illetve a rongyot az ujjammal, majdan az összes cipőt szépen bekentem elöl és hátul is. Mire a végére értem, az első cipő már kefélhető, fényesíthető volt. Így tettem az összes előttem lévő lábbelivel.
Ez a tevékenység jó előszobája volt a seregbeli cipőtisztításnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése