A könyv és ami benne van

A hatvanas-hetvenes években sorra jelentek meg a háborús témájú könyvek. Nemcsak az oroszok (bocsánat szovjetek), mint például a Szugyba cselovéka, hanem a világ más tájairól is. Akiért a harang szól, Meztelenek és holtak, Huszonkettes csapdája, Aztán mennydörgést hallottunk, és persze az Oroszlánkölykök. Irwin Shaw műve.

Idős koromra visszaszoktam a könyvtárba. Ott már elhiszik, hogy nyugdíjas vagyok :-). És fölfedeztem magamnak Shawt, akitől természetesen addig csak az Oroszlánkölyköket ismertem/olvastam. Már a második regényét fogyasztom nagy-nagy élvezettel. AZ első a Fönn a hegyen, a mostani pedig a Pap, katona, kondás.
Olvasom a könyvet és megcsap a könyv illata. Nem mostani kiadás. Kicsit régebbi. Az az illat, amelyik évekig minden reggel fogadott az első munkahelyem legkülönbözőbb raktárhelyiségeiben. Úgy a folyóiratéban, mint a legújabb és a legrégibb, akár több száz éves kötetek raktáraiban.
Megszagoltam a kötetet kötésben (vigyázat, szakszó! :-) ), és hirtelen ott találtam magam a Könyvtárban. És hallom kedves kollégám, szerinte főnököm, hangját: András menjen a kettedrétbe rukkolni. (Ezek is szakszavak. :-) )
Szómagyarázat:
Kettedrét. Azon nyomtatott termékek összessége, melyek formátuma (ez is szakszó) az A4 duplája, azaz A3. Ezek voltak illetve ma is ezen formátumúak a napilapok.
Nos, ebbe a raktárba küldött le engem a kolléga rukkolni.
Rukkolni: annyit jelent, hogy a polcokon lévő köteteket odébb kell tologatni. Az ok: a folyóirat azon állatfaj, amely folyamatosan újratermelődik. Évente 365, 52, 12, 6 és egyéb darabszámmal. Ezek egy idő után telítik az adott polcot, ezért már többet nem lehet oda elhelyezni, viszont vannak olyan helyek, amelyek lassabban telnek meg. Ezért aztán rukkolni kell. De küldtek engem a raktárba port törölgetni. Nos az volt az igazán szép világ.
Lementem a raktárba, leemeltem a polcról az 1912-es napilapot, talán a Pesti Hírlap volt, és elkezdtem olvasni. És eljutottam a Titanic katasztrófájához, amit nagy élvezettel és érdeklődéssel olvastam végig. A helyszíni és egyéb riportokat a túlélőkkel, a segítőkkel. Más alkalommal az 1949-es Szabad Népet olvasgattam, amely a Rajk-per teljes leírását tartalmazta a "lelepleződéstől" a halálos ítéletig. Olvashattam a "nagy tanító" bölcsességéről, a nép haragjáról és utálatáról, a perről, amely lázban tartotta az országot.