Sztrájk

Nem azért voltam távol, mert sztrájk volt. Nincs napi kapcsolatom a BKV-val. A biciklim nem sztrájkol. Szerencsére. Viszont elgondolkodtatott a sztrájk. Két hete a postán kérdeztem az ott dolgozó hölgyet, hogy lesz-e sztrájkjuk, mivel hogy rebesgettek valami affélét. Mire ő két dolgot mondott. Az egyik, hogy a dolgozó között nem volt beszédtéma a sztrájk, a szakszervezet nem kezdett el kérdezősködni, hogy kinek van ingerenciája és kinek nincs. A másik mondata volt az, ami igencsak elgondolkodtatott. Azt mondta, hogy ha sztrájkol is, a fölgyülemlett munkát neki kell elvégezni, ha vége van. Nincs, aki megcsinálja helyette. És fölgyülemlik a munka. Ellentétben a buszsofőrökkel, a vasutasokkal. Az el nem indult buszt később semmi nem tudja pótolni. Az el nem indult vonatokat senkinek nem kell később elvezetni.
És hogy hazai vizekre evezzek: a meg nem tartott órákat az iskolában be kell pótolni. Plusz tanítási napok lesznek a tanév befejezése után. Nem beszélve arról, hogy az iskola nem engedheti meg magának, hogy a munkabeszüntetés idején ne felügyeljen az iskolában a gyermekekre, mint elégséges szolgáltatás.