Érettségi után osztályunkból sokan mentek egyetemre és volt egy srác, Egér, aki Rostockba ment hajómérnöki karra, ha jól emlékszem. Háromszor látogattam meg különböző barátokkal, így első alkalommal kollégámmal, Gézával:Ellátogattunk Warnemündébe is. Itt találkoztunk először azzal, hogy
mi innen tovább nem mehetünk. Mindahányszor a Végállomás vasúti bakjaihoz érkeztünk meg.1988-ban akkori nejem osztályával Dániába utaztunk. Akkor sikerült először a másik vágányra érkezni. Arra, amelyik továbbment a kikötőbe, a komphoz.
