Andrássy úti új bringaút

Volt anno – most már mondhatom – egy többek által elb-nak nevezett megoldás az Andrássy úton, ami úgy nézett ki, hogy: járda-bringa út-parkoló autó-úttest. Voltak vele gondok. Ha a bringás és a kiszálló utas egyaránt figyelmetlen, akkor súlyos sérülést szenvedhetett a kerékpáros. Ha a gyalogos figyelmetlen volt és úgy lépett le a járdáról, hogy jobbra nézett és nem balra, akkor elüthették – megjegyzem, ez autóval is megtörténhetett, súlyosabb sérülésekkel. Állítólag gond volt még a jobbra kanyarodó autók számára is, mert hátranézés hiányában könnyen elüthette a gyanútlan bringást. Az autóajtónyitás nem feltétlen okozhatott gondot, mert bárhányszor mentem ezen az úton és nyitottak ajtót, nem kerültem veszélybe, mert kellő távolságot tartottam a nyíló ajtótól. Ugyanígy, ha valaki figyelmesen kerekezik, láthatja a lelépő gyalogost. Nem láthatatlan emberekről van szó. A jobbra kanyarodás pedig nemcsak az Andrássy úton gebasztos.
A fentiekből látható, hogy nekem semmi különösebb gondom nem volt ezzel a változattal.
Nos, most nézzük az újat.
Most a következőképpen néz ki: járda-parkoló autó-bringaút-úttest. Pozitívumnak mondják, hogy ez beleillik a közlekedés ma elfogadott normális rendjébe. Lássuk csak! Valóban, párhuzamosan egymás mellett futnak a sávok, az autós látja a bringást, ha kanyarodni akar, illetve a sávon keresztül sorol át a kanyarodó sávba. És akkor itt elkezdődnek a gondok. (Nem mondom, a fegyelmezetlenség persze nagy úr!) Ha kettőnél több autó akar kanyarodni, de várakoznia kell, óhatatlanul megáll a bringasávon. De menjünk csak tovább. Nem feltétlen parkolnak be az autók (buszok) a parkolóhelyre:
Látható, hogy a bringás kikényszerül az autók közé, ami nem tragédia, csak ne nevezzük ezt a megoldást szupernek.
De folytatom.
Annak idején, mikor még autóztam, a parkolást mindig rükvercben végeztem, ami annyit jelentett, hogy megálltam a parkolóhely előtt, és tolatva bekanyarodtam. Nos. Az Andrássy úton van néhány parkolóhely. Ilyenkor a bringás vagy megáll és megvárja,
a művelet végét, vagy újfent kimegy az úttestre. Nincs ezzel sem semmi baj, csak ne nevezzük ezt a megoldást szupernek.
Nem egyszer tapasztalhatjuk más bicikliutaknál, hogy valaki egyszerűen rááll a bringaútra, mert a környéken van dolga.
Nincs ezzel semmi gond. Ki lehet kerülni a bringaúton parkolót újfent. De ne nevezzük ezt a megoldást szupernek.
És persze jöjjön a legotrombább lehetőség. A parkoló autó útnak akar indulni. Belenéz a tükörbe, de van még sajnos jó néhány autós, aki ilyenkor kocsit keres és nem vesz tudomást más járműről, és kikanyarodik. Ilyenkor négyesélyes a játék.
1. A bringás belehajt a kikanyarodóba, mert már nem tud lefékezni.
2. Az autós egyszerűen elüti a pillanatnyi találkozás hevében. (Nekem volt ilyen tapasztalatom.)
3. A bringás sikeresen blokkol és mamázik.
4. A bringás kikerüli az autót és kihajt az úttestre, és ha szerencséje van, nem üti el senki.
Ezekkel sincs tképpen semmi baj. Meg lehet úszni ezt a szituációt is. Csak ne mondanák azt, hogy szuper ez a megoldás.

A végén hadd tegyek hozzá valamit. A felvételek egy normális hétköznap délben készültek. Éppen parkoló autóval nem találkoztam, kb. nyolc percig voltam ezen az útszakaszon. Ha minden említett példáról képet szeretne valaki készíteni, egy óra talán elég is lenne. Természetesen valószínűleg nem lenne ez idő alatt baleset, mint ahogy jó lenne látni statisztikát arról, hogy az előző megoldás ideje alatt hány baleset is volt.


Utózönge: Tegnap bent voltam a városban és nagyon elkeseredtem sorstársaim közlekedési viselkedésén. Nem tudom, mit kellene tenni, de a bringás morál a békának a mélységes segge alatt van. A rendőröknek nem a csengőt, a prizmát és az egyéb ökörségeket kellene előtérbe helyezni, hanem bringás járőrök segítségével kiszűrni az elkanászodottakat, de nagyon sürgősen. :-(

Nyári emlék

Nyáron körbebringáztuk a Velencei tavat, Gárdonyból indulva és oda érkezve. Sok-sok érdekességgel találkoztunk. Többek között ezzel a táblával: Magyarul: nyáron, strandidőben az út használhatatlan. Viszont az történt, hogy ezt a kiegészítő táblát nem vettük észre, vagy nem volt ott (a képet egy barátom készítette egy másik alkalommal), ezért lehajtottunk a partra, és ott kiderült, hogy a strand kellős közepére. Több száz méteren tekertünk úgy, hogy a strandolók előttünk cikáztak, vagy mi cikáztunk a strandolók között. Eldönthetetlen.

Bicikliút

Húsz év eltelte után végre komolyan nekiláttak Kispesten egy új kerékpárút építésének/létesítésének. Az útvonalterv: A munkák elkezdődtek Wekerlén, az eddig sikeresen megépített 200 méteres Határ úti kerékpárút folytatásaként: Azt viszont nem igazán értem, hogy a kijelölt út miért is két Metró-állomást köt össze. Hacsak azt az az okos ötletet nem takarja a döntés, hogy ezen a két ponton lesz egy-egy nagy fedett kerékpártároló, ahová a bringát biztonságosan le lehet rakni és metróval lehet beutazni a városba. P+R kerékpármódra. :-) Szép is lenne.
A 2006-os választások előtt két kerékpáros kollégával látogatást tettünk az önkormányzat illetékesénél egy kispesti kerékpárút-hálózat tervével. A kedvező elméleti fogadtatást pénzhiányos elutasítás követte. Azazhogy nincsen pénz rá. Akkor sincs, ha a terv jó részéhez nem pénzre, hanem elhatározásra és döntésre lett volna szükség. Mindegy. Az a jó, hogy valami elkezdődött. Még ha a fölvázolt tervünkkel köszönőviszonyban sincs a most épülő. Ha lesz folytatás, minden meg lesz bocsájtva. Talán. :-)

Egyirányú utca

Lőrincen a Városház utca rövid, egyirányú szakaszán, szemben a forgalommal, bicikliutat jelöltek ki. Jelenleg már csak két dolog hiányzik. Az egyik egy tábla, hogy a forgalommal szemben kerékpár jöhet, a másik, hogy az autósok is tudomásul vegyék. A képen a tudomásulnemvétel látható. Meg persze az út.

Magyarország 23.

Egy korábbi bejegyzésben írtam a bicikliutat szegélyező tüskés bokorról. Tegnap arra járva valóra vált a rémálom. A sövényt megnyírták, de a hulladékot otthagyták. Kíváncsi vagyok, hogy hány gumit kellett cserélni miatta. :-(

Magyarország 21.

Hogyan tegyünk hangulatossá egy bicikliutat? Íme: Első ránézésre igen kellemes végigmenni ezen az úton. A felső Duna-parton található az Egyetem előtt. Nem is említeném, ha a bokor, ami szegélyezi az utat, nem egy alattomos, tüskékkel teli növény lenne. Köztudott, hogy a kerékgumi legfőbb ellensége a tüske. Ami nemcsak a köröm alatt fáj. :-)
Közelről így néz ki:

Puszta télen

Majd jövőre beszerzek síléceket a kerékpárra. Milyen jó is lesz lecsúszni és utána továbbhaladni! :-) Ma is bringával mentem a Határ útra, a sima, működőképes Kossuth Lajos utcán, majd az Esze Tamáson a járdán, egészen a Wekerléig, ahol néha az úttest jobban le volt tisztítva, mint a járda. Ezért aztán az úttesten. Itt-ott azért halálfélelemben. Merthogy néha csak a nyomvonalak voltak hómentesek, vagy még azok sem. De biztonságosabb volt, mint a járda, mert az ereszekről lecsorgó víz a járdán jéggé fagyott. Szegény gyalogosok! :-(