Hiányérzet

Kedves naplóm! Nekem is hiányérzetem volt. Sokszor gondoltam rá, hogy erre járjak, és csak néhány szóval, de életben tartsalak. Zsúfolt volt ez a három hét és ami ennél sokkal rosszabb, két hét komoly betegséggel telt el. Most kezdek csak kilábalni belőle, miközben ezen a héten már tanítanom is kellett ellentétben a múlt héttel, amikor szerencsére szünet volt. Most visszaszivárgok, a megnyúló sötét időszak és az érkező hideg okán.
A fenti kép már a lecsendesedő temető őszi magányát illusztrálja.

Magyarország 1.

A hétvégén a temetőben jártunk Kispesten. Valami koncertféle volt a Bozsik stadionban, ami a temető tőszomszédságában áll. A dézsavű fölidézett egy tavaly november eleji emléket:
Halottak napja volt és kilátogattunk a temetőbe. Égtek a mécsesek és a gyertyák. Meghitt hangulat volt. Olyan, amely mindig elfog, amikor ilyen időtájt temetőben járok. Sötét volt már. A stadionban égtek a lámpák. És fölhangzott a kórus: Kurva anyád!, Kurva anyád!