Újra és újra

Túl sok a hosszú szünet. Nehéz megokolni, pedig az itteni magány néha jól jönne. Sajnos a világban komoly változások lehetősége mutatkozik, amit közelről szemlélhetek. Ez sok energiát von el attól a magamra vállalt feladattól, hogy a múltamat, az enyémet és a családomét fölkutassam, összerakjam. Személyes segítséget nem sokat kaphatok - a felmenők mind eltávoztak -, így a saját emlékeimre, könyvtárakra, levéltárakra számíthatok, esetleg a múltba tett utazásokkal kiegészítve. Erre kellene erősebb elhatározás és idő, idő, idő. Újra el kéne utazni Szentesre, bár az utóbbi utazást sem dolgoztam még föl teljesen. Le kéne menni Mezőhegyesre, ahol már talán negyven éve nem voltam, pedig az emlékképek sokszor megjelennek.

Olvasom Grecsó Krisztián Mellettem elférsz című regényét a múltról, a múltkeresésről, az emlékek összegyűjtéséről. Nem említeném, ha nem ugyanazt a környéket járja be - Szentest és környékét. Élvezem minden sorát, a hangulatot, melyet oly hűen ad vissza.

Édesapám húsz éve 1928-1948

1928 –1933 Horváth Mihály Reálgimnázium, Szentes

1932 –1933 téglagyár, Szentes

1933. VI. – 1934. IX. karpaszományos gyalogos – tényleges katonai szolgálat Hunyadi János 9. II. zlj. Hódmezővásárhely

1935 –1936 Szentesi Városháza

1936 –1938 Szentesi kórház, Mátraházi szanatórium

1938 –1939 átképző tanfolyam, (bármi is legyen az)

1939 –1943 Centrum papírkereskedés

1940. I. – I. 31. l. hallgató (az első szó nem megfejthető) Vörösvári úti élelmiszer raktár

1940. VI. – 1941. IX. alantas tiszt 8. élm. (élelmiszer?) raktár, Kassa

1942. III. – IX. század pk. 8. élm raktár, Kassa

1943. XII. – 1944. III. 15. beszerző tiszt, 8. élm. Raktár, Nyíregyháza

1944. III. – 1945. III. fogatos tiszt, 2. hegyidandár, élm.

1945. III. – 1945. V. sebesült, kórház – Sopron, Prága, Rakonicz (?)

1945. V. – 1948. VI. hadifogoly, Szovjetunió – Lettország

Tervrajz 3.

Egy korábbi bejegyzésben írtam, hogy a szentesi Levéltárbanazt az ígéretet kaptam, hogy a vitézi telekről, annak derekegyházi helyéről megpróbálnak információt szerzeni. A minap az alábbi levél érkezett:

Tisztelt Úr!

A múlt héten olyan szerencsés helyzet alakult ki, hogy a kutatók és az ügyfelek elkerülték a levéltárat és határidős munkát sem kaptunk senkitől, így végre jutott időnk, hogy rákutassunk az Önt érdeklő témára.

Átnéztük Derekegyház anyagát, valamint az alispáni mutatatókönyveket a 20-as évekből. Nagyon kevés találat volt a vitézi telkekkel kapcsolatosan és az is igen szűkszavú. Lényegében az iratok csupán annyit közölnek, hogy a vitézi telkeket Derekegyházán a falu szélén jelölték ki. Sajnos semmi közelebbi kapaszkodó nem volt kideríthető a fellelt forrásokból, így még annyi sem melyik égtáj felőli szélén. Ezért sajnos nem tudjuk pontosan meghatározni a vitézi telkek helyét Derekegyházán. Talán a helyi szépkorúakban még élnek az emlékek. Amennyiben derekegyházi kutató jön a levéltárba rá fogok kérdezni, van-e információja a kérdéssel kapcsolatban.

Megértő türelmét köszönve, jó egészséget kívánok, tisztelettel:xy

Hát ennyit a jelenlegi állásról. írtam, hogy ha legközelebb Szentesre megyek, el fogok jutni Derekegyházára, hátha találok még olyan valakit, aki információt tud adni.

Sarki bolt

Még egyszer Boldog Új Évet mindenkinek.

A tavaly nyári szentesi emléktúra alkalmával, mint korábban már írtam, ellátogattunk Lajos bácsi házához. Most egy sarokházat mutatok, ahol annak idején, közel ötven éve egy kis bolt állt, ami megfelelt egyfajta szatócsboltnak. Döngölt olajos padlója volt, a boltban petróleum szag volt állandóan, mivel hordóból mérték a petróleumot és mellette a tejet is, ilyen tejes kannából:
Ami számomra fontosabb volt, amikor kiküldtek a boltba, mindig kaptam egy-két 10 fillérest, és vehettem magamnak cukrot, amit kimérve árultak.

A ház ma már csak egy közönséges lakóház. Legközelebb, ha arra járok, azért be fogok csöngetni. Az sosem árt. :-)

Forró víz

A képen látható kútból folyt anno a 70-80 fokos víz, amit kannában vittem haza a korábban látott házba és így meleg vízben fürödhettem minden nap. Persze ehhez az is hozzájárult, hogy komoly égési sérülések voltak néha a térdemnél, ha nem tartottam elég távol a kantát a lábamtól. :-)

A régi ház

Emlékeznek még erre a képre?Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam. A nyári szentesi utazás során ellátogattunk a régi házhoz is. Ma kívülről ilyen:Becsöngettünk és egy kis magyarázkodás után, néhány régi kép bemutatásának segítségével bebocsátást nyertünk. Nejem először nem akart bejönni, de később, elmondása szerint, nem bánta meg. Egy félórát töltöttünk hívatlan vendégként, de nekem nagyon jól esett. Az udvar régi és mai hasznosítása igencsak jellemző. Ahol ángyikám a disznót etette (ezt már korábban is láthatták)Lajos bácsi pedig a lúdját, mint Matyi, szeretgetteott most egy gyönyörű, csöndes pihenésre alkalmas, kert van:Más idők jöttek. De a ház ma is áll, ugyanúgy vályogból, tehát nem bontották le, helyette gyönyörűen felújították, szükséges változtatásokat megtették. E képre visszatekintve nemcsak nosztalgiám lett, hanem egy ideig komolyan elgondolkodtunk, hogy talán nem is lenne olyan nagyon ördögtől való leköltözni.

Holdfény panzió

Egy hónappal ezelőtt töltöttünk két napot Szentesen. Sajnos már csak panzióban szállhattunk meg. Vendégségbe már senki nem vár.
Választásunk, nem csekély mértékben az Üdülési csekknek köszönhetően, a Holdfény panzióra esett. Már a fogadás is kellemes volt. Nyugodt, csöndes utca, kellemes lugas és termő kivifa az udvaron. És hogy miért Holdfény a neve a panziónak?
Nos? :-)

Olvasó nő

A szentesi Városi könyvtár egy felújított zsinagógában született újjá. A gyönyörű épület környezete is méltó módon van kialakítva. A környező parkot egy szobor díszíti. A hölgy olvas. Nézzük csak, hogy mit is? Néha a szeme a távolba mered. Azt lesi, mikor jön vissza a barátja biciklivel, hogy végre újra vigyázhasson a járművére, míg ő a könyvtárban olvas.

Mellékhelység…

… a Szentesi pályaudvaron. Bementem, hogy megmossam evés előtt a gyümölcsöt. Nem sikerült:

Tervrajz 2.

Egy korábbi bejegyzés alkalmával ígértem, hogyha eljutok Szentesre, bővebbet is tudok mondani, a tervezett ház helyéről, azaz hogy hol is vannak/voltak Derekegyházán azok a vitézi telkek. Két napot töltöttünk Szentesen (bővebbet apránként és később), ami lehetőséget adott arra, hogy komolyan érdeklődjünk néhány, még megválaszolatlan kérdés iránt. Felkerestük a helyi és környéki Földhivatalt. Kellemes beszélgetést folytattam az ott ülő fiatal hivatalnokokkal. Az egyik, azóta fölmerült kérdésre tudták a választ. A város észak-keleti részén található a Nagyhegy (hogy mitől nagy, azt persze nem tudom, merthogy kishegy nincs és a Nagyhegy sem nagy.), ahol annak idején, 125 éve dédszüleim laktak, illetve ahol nagyapám született. Megtudták mutatni számítógépen a telket is, ami jelenleg megközelítőleg sem hasonlíthat az akkorihoz. A másik kérdésre, a Derekegyházi telekre vonatkozóan azonban nem tudtak érdemi választ adni, bár a térképek és az iratok náluk vannak, de a Földhivatal csak helyrajzi szám után tud keresni. Jó ötletet adtak azonban: menjünk el a levéltárba, ahol megkereshető és meg is található a válasz. Elkerekeztünk tehát a Levéltárba, ahol azt tudták mondani, hogy utána néznek és értesítenek az eredményről. Még egy fontos választ kaptunk ott, de arról majd később.

Program

Kedvesem! Ne menjünk ma be a suliba. Tudok egy csöndes helyet a Kurca-parton. A szoborral szemben a áll.

Tervrajz

Egy talán soha fel nem épült családi ház tervrajza. Biztosat csak később fogok tudni, amikor végre leutazom. Szentesre és egyúttal Derekegyházra is.
Különben a ház pontosan úgy néz ki, mint az a bizonyos szentesi ház, amit egy korábbi bejegyzésben említettem, sőt a helyszínt is megmutattam a térképen. Egyben különbözik csak. A szentesinél a fölső szoba mellé egy úgynevezett nyári konyha is épült. Gyerekként legtöbbször ott aludtam.

Fecske

Egy fecske is csinálhat nyarat. Főképp, ha ilyen fecskéről van szó :-): (Persze nehéz eldönteni, hogy a fecske csinált nyarat, vagy a nyár "csinált" fecskét.)
Sok nyarat töltöttem lent Szentesen, köztük azt is, amelyiken ez a kép készült. Hogy kicsoda a nálam kisebb leányzó, sejtésem van, de emiatt nem merem leírni. Hogy a nyarak mivel is teltek el?
Elmehettem az utcasarkon lévő kisboltba vásárolni. Egy döngölt olajos padlójú boltocska, ahol többek között kimérve lehetett kapni tejeskannából tejet, petróleumhordóból petróleumot, amit villany híján világításra használtunk.
Ezen kívül, mint már korábban említettem, hozhattam forró vizet fürdéshez, ami abban az időben ritka esemény volt. Szentes gyógyfürdőváros, remélem, nem csak volt.
Aztán persze napközben ottani barátokkal pecázhattunk itt:

Talán a közeli meleg víz miatt, amiből a fel nem használt és a felhasznált is a Kurcába ömlött, sokféle hallal, többek között komoly ragadozó halakkal volt tele, olyannyira, hogy még nekem is sikerült nem is csak néha kifognom, többek között naphalat és törpe harcsát. Ezekre leginkább az jellemző, hogy a külsejük tele van kezet roncsoló kinövésekkel. Minden egyes példány horogról való eltávolítása számomra egy kisebb vérfürdőt jelentett :-).
Egyszer-kétszer Lajos bácsi elvitt focimeccsre, amivel nem nagyon tudtam mit kezdeni, mert a megyei nem t'om hanyadik osztály nem tartozott az érdeklődési körömbe.

Szentes

"Ki géppel száll fölébe..."
Nos, igen. Csakhogy. Egyenesen beleszerettem a Google Earth-be. Ha emlékeimből előcsalogatom a múlt fontos helyeit, akkor ennek segítségével újra és újra meg tudom nézni anélkül, hogy odautaznék. Ha mellé még néhány képet is tennék, mint ahogyan most tenni is fogok, akkor teljes lesz a kép.
A képen jelöltem a házat, ahol gyermeki életem nyarait, vagy legalábbis egy részét töltöttem. Jelöltem azt a kutat, amiből 60 fokos forró víz folyt, ha megnyomtuk. Ebből vittem haza kantában a vizet az esti fürdéshez. Persze a legtöbbször jól összeégetve a térdemet, merthogy addig ért a kanta. :-)
Eddig csak a térképet mutattam. Most egy kép kívülről:
A képen nagyapám testvére, Lajos bácsi, és felesége, Ángyikám látható. Én őt csak így ismertem. Keresztnevét nem tudom. A fa takarásában anyám. Azaz: ím itt e ház, ami föntről csak egy kis téglalap alakú folt.
Egy másik kép:

Ezen Ángyikám a disznókat eteti.