Tél vége, tavasz eleje - folyamatábra

Zajlik az élet, zajlik a jég. A Dunán jégtáblák, a városban az élet zajlik.
Ha köd lepi be a tájat, ha zord komor a nagy ég,
A tél hogyha bánt, miért a bánat, mert jő tavasz még.
Ha bú üli meg a lelked, ha bent sajog és fáj,
Miért félsz, peregnek a percek, majd elsuhan a felleg, és víg öröm vár.
A tél vihara ha támad, hidd el korai a bánat, mert jő tavasz még.
Ha félsz, elmegy, elszáll a felleg, és víg öröm vár.
Bach
És ahogy az előbbi kantáta jelzi is: Jő tavasz még. A hóvirágok nem hazudnak, csak néha tévednek, és elsietik a dolgot, mint ahogyan idén is tették valamikor januárban.

Beáztunk

Hajnali ötkor azzal ébresztett a nejem, hogy vészhelyzet van. Több helyen ázik a lakás. Az előző kép plafonja pont a nyomtató fölött volt és folyt a víz. Szerencsére csak az asztalra. A nyomtató sértetlen maradt.
El kellett húzni az asztalt. Alig vártam, hogy kivilágosodjon. Amint elmentek az iskolások, fogtam a kalapácsot, a csavarhúzót és a kis lapátot. Elkezdtem a ház egyik végénél letakarítani a havat, és az alatta három centire hízott jégréteget.
Tudniillik a meghízott jég nem engedte a vízzé olvadt havat lefolyni az ereszcsatornába. Viszont utat keresett és találta a cserép alatt. Ezért jutott a lakásba is víz. De most már rendben van minden. Csak én fáradtam el. De rendesen.