2010. május 10., hétfő

Waldorf érettségi

A Waldorf iskolákban a 12. év a diákok számára a Waldorf érettségi jegyében telik el. A saját magunknak választott témát az év során kidolgozzák, és művészi munkát is elkészítve az év végén bemutatják. Ezek a bemutatók lesznek ezen a héten Kispesten nagy nyilvánosság előtt. Az előadás után a jelenlévők kérdéseket tehetnek fel a témával kapcsolatban, így a diáknak a "diploma" munkáját meg kell védenie.
Ízelítőül a választott témákból: Ősi bölcsesség, Nők a művészetben, Fényművészet, Vadászpilóták, Post mortem, Pető – a remény módszere, Képregény – Pop art.
Egy korábbi beírásomban már említettem, hogy ugyanez az érettségiző osztály egy színházi produkció segítségével mutatta meg a közös munka látható eredményét. (Ld: Lear király.)

Csoki mindenek felett

Amikor tegnap hatalmas halomban láttam a legújabb őrületet a Fradi-csokit, kicsinység ledöbbentem. Nem attól, hogy Fradi a csoki, hanem az árától: 269 Ft 35 gramm csokoládé. Oda volt írva a kilós ára is: 7686 Ft. Ma megnéztem a neten. Itt még drágábban adják. Mint Bruce Willis az életet. 350 Ft a 35 grammos. Nem kell nagy tudás hozzá: 10.000 Ft/kg.
A képet keresvén bukkantam rá a Luther csokira, amit Luther Márton tiszteletére gyártottak, természetesen a kép mellett egy cikket is találtam, ami segít eligazodni a Luther-csoki rejtelmeiben.
Visszatérve a Fradi-csokira. Szemem előtt ott látom a B-középet, amint kezükben a csokival skandálják: Húha anyád, húha anyád! A "szebbeket" most nem említem.

2010. május 8., szombat

Színház

Korábban már írtam, hogy beneveztem a suli Szülők Öröm Színházába, azaz szerdánként eljárok a "próbákra". Eközben itthon ráakadtam az első színészi próbálkozásom képi emlékére:

Múltidézés

Hol vannak már ezek a táblák? '79-ben Zürichben a villamoson hasonló tábla volt kitéve, akkor és ott úgy éreztem, direkt nekem, a következő szöveggel: jegy nélkül utazni nem fair. Persze, ha jól emlékszem, angolul.

Nagyítás

Egy film, melyben a bűnügyi történet csak egy mellékszál és mégis számolatlanul néztem meg moziban és később videón. Ma "csak" tévéből fölvett, műsoros kazettán megvásárolt valamint DVD-változatban áll rendelkezésemre. A fenti jelenet még mindig borsót visz a hátamra.

2010. május 7., péntek

Behajtani tilos

Bővül a szabályos behajtási lehetőség az egyirányú utcákba. A belvárosi Fő utca is megkapta a tábláit:

Erzsébeti csoda

Tavaly tél elején jártunk lent a Duna parton a Vizisport utcánál, ahol a fölső részen egy új lakótelep épült. Ez akkor és ott készült: A múlt hét végén újra lent jártunk. Soroksár felől érkeztünk. Bementünk a lakótelep közepére és láss csodát: Így is lehet?

2010. május 6., csütörtök

Fő utca

Az új belvárosi fő utcát először néztem meg kerékpárral. Hétvégén elég kellemes volt a közlekedés arrafelé. Láttuk a Jogi kart és a Károlyi palotát mondjuk ezek a tüskék nemigen nyerték el tetszésemet.
Az Erzsébet tér hangulatán sokat nem változtatott, ahogy a Hild térén sem. Viszont a Szabadság tér a volt tévé székházzal és a Nemzeti Bankkal, valamint az előtte a vízzel játszó gyerekekkel nyugalmat árasztanak.

2010. május 1., szombat

A tavasz 17 pillanata 14.

Az első valóban meleg tavaszi nap és a kirajzás:

Itt van május elseje!

Először az idevágó nótát kerestem, de nincs fönn a youtube-on. Helyette viszont álljon, illetve menjen itt a következő:
Emellett álljon itt egy kép is, amit a családi archívumban találtam, de csak emberek vannak rajta, ismerős egy szál sem. És már sohasem fogom megtudni, hogy mit is keres ez a családi fényképek között.
A családi május elsejékről sok emlékem nincs. Talán jól elfojtom őket. Iskoláim engem emlékeim szerint nem vittek, nem ért az a megtiszteltetés. Ha valaki másképp emlékszik, szóljon.
Ami valódi emlék, az az első munkahelyemről való. Szakszervezeti titkárunknak segítendő, sokszor mentünk el megvenni a különböző ünnepek kellékeit. Nőnapra a virágokat és a csokit (akkor még lehetett hóvirágot kapni.). Május elsején pedig mi vettük meg a kis zászlókat és a lufikat, amit a kedves dolgozók fújatlanul kaptak kézhez.
Egy kis nosztalgia: Pista a titkár a tájékoztató szolgálat oszlopos tagja volt. A megszólaló telefont fölvéve a következő bemutatkozó szöveget mondta el.
"Itt a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának tájékoztató szolgálata." Ha valaki idáig nem tette le a telefont, akkor már esélye volt a tájékoztatásra. Ha csak nem valami nehezet kérdezett, mert akkor a következő mondat hangzott el: "Menjen könyvtárba, viszont hallásra."