A Waldorf iskolákban a 12. év a diákok számára a Waldorf érettségi jegyében telik el. A saját magunknak választott témát az év során kidolgozzák, és művészi munkát is elkészítve az év végén bemutatják. Ezek a bemutatók lesznek ezen a héten Kispesten nagy nyilvánosság előtt. Az előadás után a jelenlévők kérdéseket tehetnek fel a témával kapcsolatban, így a diáknak a "diploma" munkáját meg kell védenie.
Ízelítőül a választott témákból: Ősi bölcsesség, Nők a művészetben, Fényművészet, Vadászpilóták, Post mortem, Pető – a remény módszere, Képregény – Pop art.
Egy korábbi beírásomban már említettem, hogy ugyanez az érettségiző osztály egy színházi produkció segítségével mutatta meg a közös munka látható eredményét. (Ld: Lear király.)
2010. május 10., hétfő
Csoki mindenek felett
Amikor tegnap hatalmas halomban láttam a legújabb őrületet a Fradi-csokit, kicsinység ledöbbentem. Nem attól, hogy Fradi a csoki, hanem az árától: 269 Ft 35 gramm csokoládé. Oda volt írva a kilós ára is: 7686 Ft. Ma megnéztem a neten. Itt még drágábban adják. Mint Bruce Willis az életet. 350 Ft a 35 grammos. Nem kell nagy tudás hozzá: 10.000 Ft/kg. 
A képet keresvén bukkantam rá a Luther csokira,
amit Luther Márton tiszteletére gyártottak, természetesen a kép mellett egy cikket is találtam, ami segít eligazodni a Luther-csoki rejtelmeiben.
Visszatérve a Fradi-csokira. Szemem előtt ott látom a B-középet, amint kezükben a csokival skandálják: Húha anyád, húha anyád! A "szebbeket" most nem említem.

A képet keresvén bukkantam rá a Luther csokira,
amit Luther Márton tiszteletére gyártottak, természetesen a kép mellett egy cikket is találtam, ami segít eligazodni a Luther-csoki rejtelmeiben.Visszatérve a Fradi-csokira. Szemem előtt ott látom a B-középet, amint kezükben a csokival skandálják: Húha anyád, húha anyád! A "szebbeket" most nem említem.
2010. május 8., szombat
Színház
Múltidézés
Nagyítás
Egy film, melyben a bűnügyi történet csak egy mellékszál és mégis számolatlanul néztem meg moziban és később videón. Ma "csak" tévéből fölvett, műsoros kazettán megvásárolt valamint DVD-változatban áll rendelkezésemre. A fenti jelenet még mindig borsót visz a hátamra.
2010. május 7., péntek
Behajtani tilos
Erzsébeti csoda
2010. május 6., csütörtök
Fő utca
Az új belvárosi fő utcát először néztem meg kerékpárral. Hétvégén elég kellemes volt a közlekedés arrafelé. Láttuk a Jogi kart
és a Károlyi palotát
mondjuk ezek a tüskék nemigen nyerték el tetszésemet.
Az Erzsébet tér hangulatán sokat nem változtatott,
ahogy a Hild térén sem.
Viszont a Szabadság tér a volt tévé székházzal
és a Nemzeti Bankkal, valamint az előtte a vízzel játszó gyerekekkel nyugalmat árasztanak.
és a Károlyi palotát
mondjuk ezek a tüskék nemigen nyerték el tetszésemet.Az Erzsébet tér hangulatán sokat nem változtatott,
ahogy a Hild térén sem.
Viszont a Szabadság tér a volt tévé székházzal
és a Nemzeti Bankkal, valamint az előtte a vízzel játszó gyerekekkel nyugalmat árasztanak.
2010. május 1., szombat
Itt van május elseje!
Először az idevágó nótát kerestem, de nincs fönn a youtube-on. Helyette viszont álljon, illetve menjen itt a következő:
Emellett álljon itt egy kép is, amit a családi archívumban találtam, de csak emberek vannak rajta, ismerős egy szál sem. És már sohasem fogom megtudni, hogy mit is keres ez a családi fényképek között.
A családi május elsejékről sok emlékem nincs. Talán jól elfojtom őket. Iskoláim engem emlékeim szerint nem vittek, nem ért az a megtiszteltetés. Ha valaki másképp emlékszik, szóljon.
Ami valódi emlék, az az első munkahelyemről való. Szakszervezeti titkárunknak segítendő, sokszor mentünk el megvenni a különböző ünnepek kellékeit. Nőnapra a virágokat és a csokit (akkor még lehetett hóvirágot kapni.). Május elsején pedig mi vettük meg a kis zászlókat és a lufikat, amit a kedves dolgozók fújatlanul kaptak kézhez.
Egy kis nosztalgia: Pista a titkár a tájékoztató szolgálat oszlopos tagja volt. A megszólaló telefont fölvéve a következő bemutatkozó szöveget mondta el.
"Itt a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának tájékoztató szolgálata." Ha valaki idáig nem tette le a telefont, akkor már esélye volt a tájékoztatásra. Ha csak nem valami nehezet kérdezett, mert akkor a következő mondat hangzott el: "Menjen könyvtárba, viszont hallásra."
Emellett álljon itt egy kép is, amit a családi archívumban találtam, de csak emberek vannak rajta, ismerős egy szál sem. És már sohasem fogom megtudni, hogy mit is keres ez a családi fényképek között.

A családi május elsejékről sok emlékem nincs. Talán jól elfojtom őket. Iskoláim engem emlékeim szerint nem vittek, nem ért az a megtiszteltetés. Ha valaki másképp emlékszik, szóljon.
Ami valódi emlék, az az első munkahelyemről való. Szakszervezeti titkárunknak segítendő, sokszor mentünk el megvenni a különböző ünnepek kellékeit. Nőnapra a virágokat és a csokit (akkor még lehetett hóvirágot kapni.). Május elsején pedig mi vettük meg a kis zászlókat és a lufikat, amit a kedves dolgozók fújatlanul kaptak kézhez.
Egy kis nosztalgia: Pista a titkár a tájékoztató szolgálat oszlopos tagja volt. A megszólaló telefont fölvéve a következő bemutatkozó szöveget mondta el.
"Itt a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának tájékoztató szolgálata." Ha valaki idáig nem tette le a telefont, akkor már esélye volt a tájékoztatásra. Ha csak nem valami nehezet kérdezett, mert akkor a következő mondat hangzott el: "Menjen könyvtárba, viszont hallásra."
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)





