2009. szeptember 30., szerda

Felszabtér


Az előbbi beírásból kikövetkeztethető, hogy elég sokat jártunk ezen a téren is. Bár amikor suli volt, akkor még villamos járt, többek között a 67-es, amellyel gyakran elkísértem Tepsit, aki Zuglóban lakott.
A bal oldalon álló épületben volt, mint azt a neonon is olvasható (?) a Belvárosi kávéház, ahol az osztályból többen ebédeltek nap mint nap. Én persze a menzán. :-)
A kép egy kicsivel később készült. Akkor már az Egyetemi Könyvtárban dolgoztam, de hát hiszen az is ott volt a környéken. Mondjuk 100 méterre a tértől. :-)

Nóra



1967–1971, Apáczai.
Ezek voltak a gimnáziumi évek.
A karácsonyi egymást megajándékozás már nálunk is népszerű volt. 69-ben és 70-ben is Nóra húzta ki a nevemet. Mindkétszer emlékezetes ajándékot kaptam tőle. Hogy honnan tudta/tudhatta, hogy meghatározó sikere lesz nálam mindkét ajándékának, nem t'om.
Az első alkalommal egy színházjegyet kaptam a 25. Színházba. Platón: Szókratész védőbeszéde, előadja: Haumann Péter. Akkor a 25. még a Rottenbiller utcában volt, egy szakszervezeti székházban vagy miben. "Egyszemélyes" jegyem volt, így magam mentem. Az élmény is bennem maradt. :-)
Másodszor egy Radnóti összessel lepett meg, ami utána hetekig a bibliám volt. Negyedikben tanultunk Radnótiról, de a néhány ismert verse mellett megismerkedhettem sok másikkal. Azaz saját fölfedezéseket tehettem. Például ezt itt:

Kis nyelvtan (1943)

Én én vagyok magamnak
s néked én te vagyok,
s te én vagy magadnak,
két külön hatalom.
S ketten mi vagyunk.
De csak ha vállalom.

Akkor vettem meg azt a kislemezt, amelyiken Gábor Miklós mondja el a Hetedik eklogát, a Nem tudhatom című költeményt, a Razglednyicákat és természetesen nem tudom a negyediket. Lehet, hogy nem is volt.

2009. szeptember 28., hétfő

Reklám


Borsodi, az élet zabos oldala :-(

Edward Sarul

A nyolcvanas évek elején az Egyetemi Könyvtárban, a pincébe ahol dolgoztam, egy időre beköltöztettek hozzánk két lányzót a kötészetről. Felújítás vagy mi volt. Az egyikük egyszer azzal állított be, hogy férjhez fog menni. Kérdeztük, ki az a szerencsés? Egy lengyel srác – válaszolta. Lassan kiderült, hogy egy sportolóról van szó, méghozzá nem is akárkiről:

Edward Sarul

Mint olvasható: az első atlétikai világbajnokságon aranyérmet nyert súlylökésben:

Íme:

a dobás

A kolléganő fölvette a nevét. A következőképpen:

Sarulné ... ...

Reggeli találkozás


Képaláírás: Akarsz egy pofont?

Az éjszaka kint dekkoló macskák reggel találkoznak az etetésnél. Utána mindig van egy kis hirig. Különösen a fiatal cirmos, amelyik ráadásul kandúr, veszi ki a részét a kekeckedésből, bár éppen az itt nem látható fekete cicának a neve Kekec. :-)

2009. szeptember 22., kedd

pecsvörk-utca 2.


Mészáros utca Corvin körút (Wekerle) kereszteződése. Pecsvörk-terítő jelleggel.
Hasonló képek közlését Szívesen vállalom.

2009. szeptember 21., hétfő

Gottsegen


Közeledik a második újjászületési napom, mely ennek az épületnek és a benne dolgozó orvosoknak és nővéreknek volt köszönhető. Boldog vagyok, hogy lefényképezhettem. :-)

Tavaszmező–Művészkert

A tegnapi Örökségnapon a Tavaszmező utca 6-os szám alatti épületet látogattuk meg. A honlapon bővebben olvasható léte, értelme, jelenlegi és jövőbeni szépsége. Ahhoz képest, hogy nem is oly régen le akarták bontani az épületet, most szerencsére már ott tartanak, hogy a felújítási, újrahasznosítási tervek elkészültek. Már "csak" a pénzszerzés és egyéb nyalánkságok vannak hátra.
Sajnálatos módon a Művészkertet vasárnap nem nyitották ki, de megkaptam Martsa Piroska telefonszámát és egy találkozót beszélek meg vele, amikor is azt a részét is megtekinthetem az épület együttesnek. (Piroskát még az Illemberke az óvodában című könyvem kiadásakor ismertem meg és persze nem tudtam, hogy errefelé is tevékenykedik a Jankovics stúdió mellett.)


Raktáron rengeteg kép van. Ezek közül látható néhány a színházteremben és az előtérben. A képen a színházterem hátsó fala.

2009. szeptember 18., péntek

Pecsvörk-utca 1.



A két kép a kispesti Esze Tamás utca egy-egy keresztutcányi részletét mutatja. Az úttest képe évek hosszú során alakult ilyen foltossá. Víz, gáz, csatorna és felfagyás közösen segített elérni a megfelelő hatást. A második képen egy olyan rész található, amelyet az önkormányzat saját erőből felújíttatott. Ahogy gazdasági életünket és a kerület impotenciáját nézem, folytatása nem lesz.

(Az elnevezés: pecsvörk-utca kopirájtolva vagyon by én.(

2009. szeptember 16., szerda

Csengery utca


Már kétszer szó volt életem első lakhelyéről. Itten fölül van a térkép, ahol első 13 évemet leéltem.
Ez itten a ház: kettőspontja után látható fölülről. A bejáratot az alanti beírások egyikén már megmutattam. A kapualjba belépve, ha fölnéztünk egy festett boltívet láttunk. Emlékeimben sötétkék szín, csillagok és fecskék vannak. A kettő hogyan is kapcsolható össze? Nem t'om. Az első emeleten laktunk egy négyemeletes házban, ahová soha nem sütött a nap. Körfolyosó volt, és ugyanezen emeleten lakott apám kisebbik húga és családja, azaz a nagynéném, és két unokatestvérem.

A kép jobb oldalán a lenti részen található a
Suli: ahová jártunk. A testvéreim, meg én.
Rövid leírás a valtozovilag.hu-ról:
68. Kétemeletes, eklektikus ház, Bobula János, 1878. Ált. iskola. MEJ

Itt még úgy szerepel, hogy általános iskola. Annak épült. Sőt: 1998-ban készült egy szakértői jelentés ( Budapest VI. Népköztársaság útja 68. Általános iskola bõvítés, felújítás, megvalósíthatóság, folyamatterv), Dr. Gyulay Judit (1945) egyetemi docens, tanszékvezetõ által. Aztán persze az élet mást hozott. Az iskolát bezárták, jelenleg pontosan nem tudom, hogy minek nevezzem, ami a helyén épült, de rövidesen elmegyek, lefényképezem és elmesélem. :-)
Amiről annak idején tudtam: először is, hogy hol is laktam. Másodszor, eltaláltam egyedül az iskolába. Harmadszor, a Hunyadi térre jártam játszani, és a piacra illetve a csarnokba vásárolni.
Amiről nem tudtam, bár minden reggel azon a sarkon kanyarodtam be a suli felé, ahol ma a Terror háza áll.